Egyházi szempontból a szomszédos Esztelnek filiája. A falunak a mai temetőkertben volt egy régi kápolnája. Baka Mártonné építtette 1663-ban

Romjait még a 19. század derekán látni lehetett. Helyét a Baka család egy emlékkereszttel jelölte meg 1899-ben. A kereszt még ma is áll. A kurtapataki Szent Péter és Szent Pál kápolnát 1874-ben Jakab Ferenc építtette. Az oltárkép is e két apostolt ábrázolja.

Kisebbik harangját 1774-ben öntötték. A templom előtt egy kőkereszt áll, Rancz András állíttatta 1876-ban.

A kurtapataki kápolna Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére épült, ahol minden hónap második vasárnapján, a nagy ünnepek / húsvét, karácsony, pünkösd / másodnapján és a kápolna búcsú napján, június 29. – én tartanak szentmisét.

Az esztelneki egyházközség hajdani és mostani híveinek vállásos érzületére és hitbeli buzgóságára vall, hogy a XIII. század végén épített Szent Simon és Judás Tádé vértanú apostolok tiszteletére épített anyatemplomon kívül az évszázadok folyamán egészen a napjainkig a plebánia területén:

Esztelneken, Csomortánban és Kurtapatakon négy kápolna létesült.E kápolnák közül kettő: a kurtapataki és a csomortáni ma is fenn áll. A régi kápolna 1886 után olyan romladozó helyzetben jutott, hogy berendezését /oltárkép, oltárkő, harang, kehely, miseruha/ a plébánia templomba vitték megőrzésre. Az új kápolna megépítésében az isteni gondviselés eszköze Jakab Ferenc /1887 – 1911/ volt.

Ő aki szinte kilátástalan, nehéz helyzetében Istenhez folyamodott segítségért, és aki fogadalmat tett, hogy ha Isten meghallgatja kérését, a régi helyett új kápolnát épít. Az történt ugyanis, hogy Jakab Ferenc az 1848 – as szabadságharcban a magyar szabadságért Kossuth Lajos oldalán az osztrákok ellen harcolt, s amikor az osztrákok orosz segítséggel győztek, Jakab Ferenc nem tett hűségesküt az osztrák hadseregben, inkább bujdosásra adta magát.

Bujdosása közben a lakása feletti veres föld lelő helyen kis játék kápolnát épített, mintegy megálmodva, hogy milyet is fog majd építeni. Nyilván a Deák Ferenc féle kiegyezés után a haza sorsával együtt a Jakab Ferencé is jobbra fordult és állta a szavát, teljesítette fogadalmát. Nem a régi kápolna helyén, hanem onnan szinte egy kilométerre, Kurtapatak északi csücskén, a falu szélén, ott ahol a Mocsár és Hidegkút patakocskák egyesülése fölötti meredek domb fennsíkja kezdődik, a saját kertjében 1874 – re a kápolnát felépítette.

A Jakab Ferenc által épített kápolnának tornya nem volt. A kápolna 1888 – ban módosult a torony hozzáépítésével, az akkori püspök segítségével. Lönhárt Ferenc püspök a kurtapatakiak segélykérését kettős feltételhez kötötte. Megadja az 50 forintnyi hozzájárulást a toronyra ha a kápolna a filiális egyházközség tulajdonát képezi és ha van valami alap a kápolna fenntartására. Úgy tűnik, hogy a telekkönyvezés rendeződött, kápolna alapul pedig egy magtárat létesítettek. Sekrestye építése Fontos szerepet töltött be a kápolna 1949 óta a kurtapataki gyermekek vallásoktatásában, mert kitiltották a hittan tanítását minden iskolából. A torony építés után majdnem száz évre újra módosult a kápolna. A hívek összességének az óhaja teljesült amikor 1984 – ben P. Balázs Aba lelkipásztori szolgálata idején, a Rancz József egyházgondnoksága alatt a kápolna nyugati falához hozzáépítettek egy hatszor négy méter alaprajzú sekrestyét .

A sekrestyének két hármas ablaka van és két ajtaja:egyik ajtó külső bejáratul, a másik pedig a szentélybe való belépésül szolgál. A harangok Kápolna tornyában két kis harang van a következő feliratokkal: A nagyobbik harangon ez áll: „KURTAPATAK VÉDÖSZENTEINEK PÉTER ÉS PÁL TISZTELETÉRE Paksa András, Nagyszeben 1926 A kisebbik harang felirata: PRO CONV. CSIK IN HON. S. ANTONII 1774. Ez a felirat arról tanúskodik, hogy ez harang a csíksomlyói zárda részére készült éspedig Szent Antal tiszteletére. Feltételezik, hogy az esztelneki ferencesek révén került Kurtapatakra, esetleg ajándékképpen.